Fair Play a futballpénzügyek terén - vége az esztelen költekezésnek

2009.09.18.

Michel Platini az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élén elégedett lehet eddigi teljesítményével, hiszen sikerrel orvosolta a futballiparágat jellemző anomáliákat. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az UEFA és a nemzeti labdarúgó szövetségek, valamint a FIFA közötti konfliktusokkal terhelt viszony sokat javult. Az új szervezési alapokon nyugvó Bajnokok-ligájában pedig mind több csapat mutathatja meg magát a nemzetközi porondon. Dr. Berkes Péter írása

Platini ekötelezett többek között a Joseph Blatter FIFA-elnök által beharangozott - ám uniós jogharmonizációt kívánó - 6 5 elvet illetően, s ádáz harcot folytat a korrupció és a rasszizmus ellen is. Mostanság a futballpénzügyek terén próbál tisztább viszonyokat teremteni, ám a futballpiac befolyásos vezetőinek ellenérdekeltsége miatt lehet, hogy ebbe beletörik a bicskája.

Finanszírozási modellváltás

Többször került már napirendre az egyes klubok eladósodottsági kérdése. Most végre komolyan elszánta magát az UEFA, hogy rendet tesz a klubok gazdálkodásában. Augusztus végén még csak az UEFA stratégiai bizottsága, néhány nappal ezelőtt pedig már a végrehajtó testület szentesítette a tisztességes finanszírozás elvét. Platini nem titkolt szándéka, hogy a jövőben a nemzetközi kupákban csak és kizárólag olyan csapatok szerepelhessenek, amelyek költségvetése kiegyensúlyozott.

Egyesek szerint az európai futballbiznisz az egyik legprosperálóbb ága a szórakoztató-iparágnak. Pedig, ha a felszínt megkapargatjuk, akkor azt látjuk, hogy bár tőkeerős klubok küzdenek vállvetve egymással, ám a sportsiker sokszor elpalástolja a pénzügyi gondokat. Na, az ún. BigFive (angol, német, spanyol, olasz, francia) futballpiacokat pénzügyi tekintetben nem kell sajnálni, ám az UEFA prominensei szerint finanszírozási modellváltásnak kell bekövetkeznie. Véget kell vetni a banki konzorciumoktól felvett hitelek nyomán kialakult adósságspirálnak!

Futballgazdasági- és sportmarketing szakértők is egyetértenek abban, hogy egy jól működő klubnak kétféle céltényezőt érdemes követni: egyrészt törekedni kell a sportszakmai sikerre (performance on the pitch), másrészt pedig legalább normálprofitot termelő, kiegyensúlyozott gazdálkodást kell folytatni (performance off the pitch). Az UEFA, most ezen utóbbi sikerkritériumot próbálja bizonyos szabályozókkal megregulázni. A pályán kívül - a futballpénzügyek terén - is meghirdette a Fair Play elvet! Az új szabályozás keretén belül a futballpiac sokszor kusza pénzügyei transzparenssebbé válhatnak!

Vége az esztelen költekezésnek

Az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke szerint tovább már nem tartható fenn az az állapot, hogy az európai sztárcsapatok a jövőbeni sikerek érdekében eladósítják magukat, s hitelből vásárolt játékosokkal próbálják dominálni a nemzetközi kupaküzdelmeket. Természetesen az eladósítás mértéke attól is függ, hogy milyen tulajdonviszonyok jellemzik az adott klubot. Elég, ha a Galaktikusokként ismert Real Madrid játékosvásárlásra költött összegeit vesszük szemügyre. Sokakat már Christiano Ronaldo játékjogáért kifizetett 94 millió eurós összeg is letaglózott, pedig ennél sokkal több pénzt tapsoltak el a madridiak. A spanyolt élgárda idén nagyságrendileg 257 millió eurót költött világklasszisok szerződtetésére. A brazil Kakát 67,2 millióért, a francia Karim Benzemát 35 millióért, a spanyol Raul Albiolt 15 millió euróért szerezték meg. De mindezt persze nem saját sebből, hanem banki kölcsönökből finanszírozták. A Real elnöke, Florentino Perez gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a pénzügyi szektor képviselőivel, így történhetett, hogy a Caja Madrid és a Banco Santander 76 millió eurót hitelezett a klubnak. De nem csak Raulék adósítják el magukat! Sőt! Az angol World Soccer nevű kiadvány a közelmúltban publikálta a legnagyobb tartozást felhalmozó klubok listáját. Ebből látszik, hogy az „adóslista” élén a globális márkaként létező Manchester United található. David Gill, ügyvezető igazgató azonban nem kell, hogy izguljon a számok láttán, hiszen a csapat szakmai és üzleti teljesítménye nyomán képesek kezelni és törleszteni hiteltartozásaikat. Természetesen az sem mindegy, hogy ezek a csillagászati összegek milyen okból kifolyólag halmozódtak fel. Van olyan csapat, például a Real, amely elsősorban a sztárok összevásárlása nyomán halmozza egyre tetemesebb mértékben adósságait. Ám van olyan gárda is, például az Arsenal, amely hiteltartozásinak túlnyomó részét olyan sportinfrastrukturális beruházások teszik ki, mint a régi arénaként működő Highbury helyett az új stadion, az Emirates felépítése.

A legnagyobb adósságfelhalmozók

Forrás: World Soccer

A megoldás a fizetési sapka

A féktelen költekezés elleni megoldást az amerikai major ligákban már jó pár éve működő fizetési sapka (salary cap) felé történő elmozdulás jelenthetné. Az amerikai sportpiacon a tulajdonosok és a játékosok érdekvédelmi szervezet között létrejött kollektív megállapodás
(Collective Bargaining Agreement) rögzíti többek között a bevétel és fizetések közötti arányokat, melyet liga szinten szabályoznak. A salary cap nagysága a liga központosított bevételeinek függvénye: 54 és 57 százalék között alakul.

A BigFive futballpiacokon a játékos fizetések / bevétel arány általában 70 százalék körüli. Ezt néhol sikerült 60 százalék közelébe szorítani. Ám a versenyegyensúly fenntartása végett szükséges a bevételarányos költés további csökkentése. Egyébként nincs szó rendszeridegen jelenségről, hiszen az ír, illetve a skót bajnokságban már alkalmazzák a fizetési sapkát. Az írek a bevételek maximum 65 százalékát szánják bérkifizetésre.

Platini határozott elképzelése is az, hogy egy klub csakis annyit költsön, amekkora összeg a rendelkezésére áll, azaz amennyit tiszta piaci viszonyok között megtermelt.

Élcsapatok is kipottyanhatnak

Az UEFA nyilvánosságra került, fizetési sapkára emlékeztető finanszírozási mechanizmusa a kisebb csapatoknak is kedvezne, hiszen pénzügyileg összerendezettebbé válna az európai futballpiac. Nem lenne a maihoz mért hatalmas szakadék a gigászi összegeket költő élcsapatok és hátul kullogó parányi költségvetésű klubok között. Elég ha arra gondolunk, hogy a Deloitte cég Football Money League című kiadványában -, melyet évente jelentet meg európai futballiparág 20 legnagyobb bevételét realizáló csapatával kapcsolatban - az első helyen a Real található 351 millió eurós költségvetésével. Hazánkban a DVSC éves büdzséje BL-főtáblára történő felkerülés előtt nem haladta meg az 550-600 millió forintot. Ezen az ordító különbségen próbálna az UEFA valamit csökkenteni.

A teljes koncepciót azonban még homály fedi, annyit azonban már megszellőztetettek, hogy az elképzelések szerint az UEFA a 2012/2013-as idényben szándékozik behatóan megvizsgálni a megelőző két szezon számláit, s egy független testület azt követően élne a szankcionálás lehetőségével, mely a bírság kiszabásától a kizárásig terjedne. Lehet, hogy korunk élcsapatai néhány év múlva már csupán a lelátóról élvezhetik a mérkőzéseket?
Szerző: Dr. Berkes Péter
egyetemi adjunktus
SE Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sportmenedzsment Tanszék
(BrandTrend)

vissza