Ez a választás a politikai elemzők választása

2010.03.03.

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.8. rész
Bajban vannak a médiumok. Nincs az előző választásokon megszokott szikrázó kampány. Nincsenek nagy szembenálló felek, egymásnak feszülő táborok, hiperaktív szereplők. A Fidesz ugyan ígéri, hogy márciusban magasabb fordulatszámra kapcsol, de az összegyűjtött kopogtatócédulák számának siekerén kívül eddig ebből még sokat nem láttunk.  A választási kampány legdinamikusabb szereplői a politikai elemzők. A médiumok már kampányüzemmódban, mivel a politika nem szállít elegendő "izgalmat" ennek pótlását az elemzőktől várják a szerkesztők. Nagy a sürgés-forgás a stúdiókban.

Mivel nincs elég téma, ügy amit adhat a kampány, előkerülnek a régi nagy témák is. Különös érdeklődést mutatnak a szerkesztők, műsorvetezetők a politikus és a mosópor közötti viszony tisztázása ügyében. Mindez persze a politikai marketing fogalomrendszere szempontjából. Egy kampányszakembernek mindegy, hogy mit ad el? Ugyanolyan módon foglalkozik mindkettővel?
Az adott kijelentés Wermer Andráshoz köthető, aki még az 1998-as kampányban jegyezte meg, hogy a ugyanazok az eszközök állnak rendelkezésre egy szakembernek arra, hogy sikert csináljon, legyen szó politkusról vagy épp a mosóporról.
Az említett stratéga a napokban kiosztotta az ezeregyedik és ezerkettedik kérdező díjat is az őt ebben a témában faggatózóknak.
Valóban, ezen a témán túl kell haladnunk. Húsz évvel a rendszerváltás után, a hatodik kampányban már nem ezek az aktuális kérdések. Már nem szabad azon meglepődnünk, hogy a politika területén is értelmezhető a kereslet-kínálat rendszere, a termék vagy épp a márka fogalma.
Amikor a politikus sikerét építjük nem az eszközhasználat lesz a középpontban, hanem az, hogy milyen ideát tud képviselni, milyen típusú celebritásként vezetjük be a nyilvánosságba, hogyan tud szerethetővé válni, a választói kapcsolatteremtésében a közvetlenséget mennyiben képes megmutatni. Egyáltalán lesz-e viszonyom az adott politikai vezetőhöz?
Mindezek a témák a szakmai konzultációkban vannak jelen, azért szivárognak be a közéletről szóló beszédbe, mert valahogy ez a kampány nem akar belobbanni, csak "őrlángon"  melengeti a közhangulatot.

A hét egyik megmosolyogtató jelenete az MDF képviselőjelöltjeinek bemutatkozó werk filmje volt. A werkfilm, ami a "nagyfilm" forgatásába nyújt betekintést. 
Az MDF jelöltjei láthatóak a képkockákon, amint bemutatkoznak és a megválasztásuk mellett érvelnek. A készítői, publikálói szándék érthető. Az mindig érdekes, ha engedem, hogy a néző bekukucskáljon a színfalak mögé. Ha az előadás bakijait összegyűjtöm, az kedves, az hozzájárul a szereplők szerethetőségéhez.
Igen ám, de ezek a filmek nem kis bakikat mutatnak, hanem a jelöltek feltűnően zavart próbálkozásait. Az MDF képviselőjelöltjei láthatóan idegenül mozognak a kamerák előtt, rosszul érzik magukat ebben a helyzetben.
Talán nem volt elég idő a felkészítésükre.
Ami miatt előnytelen a nyilvánosság előtt bemutatott kisfilm az az, hogy mára kialakult az MDF körül egy olyan hangulat, amely ugyanezt a zavart mutatja. A nem jól előkészített szövetségkötés, a láthatóvá vált belső konfliktusok nem a siker, hanem az erodálódás felé mutató jelenségek.
Ebben a helyzetben a nyilvánosság elé tárt kisfilm is pont ezt a kialakuló képet erősíti meg, amely ellentétes irányba viszi az MDf-et. Ha pedig ez a sztereotípia megszilárdul a választói fejekben, akkor végleg aláhullhat az MDF márka.
 

Pedig a párt honlapja profi munka. Szines, fiatalos, lendületes. Átlátható, egyszerű, modern. Megtalálható rajta a program, ott vannak a főbb kommunikációs üzenetek, a képviselőjelöltek bemutatkoznak.
Ebben már mindenképp az SZDSZ örökösei, hiszen a liberális párt mindig legendásan ügyesen hajrázott a kampányban, igényesen, professzionálisan szerkesztette az üzeneteit.
Ahol gond van az MDF-nél az a nyilvánosság formálása, amely elsősorban pr funkció.
Nem sikerül olyan statikus arculatot mutatni, amely hatékonyan pozitív irányba formálná a választókban kialakuló képet. Ez a kép közel sem stabil, túl sok benne a bizonytalanság és a zavar.

Az MSZP régi hagyományai szerint halad tovább. Hiába az új jelölt, új program irány. Mesterházy Attila miniszterelnökjelöltnek meg kell küzdeni a szocialista párt erőcsoportjaival.
Jelen esetben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hirtelen megnyilvánuló aktivitása borzolja a kedélyeit. Pont az a személy, aki miatt szükséges az "új jelölt, új program" szlogen. Mivel a négy évvel ezelőtti "egy ember, egy program" irány nem volt tovább vihető.
A egységes arculat így nem tud hitelessé válni. Pont az mutatja magát - Gyurcsány Ferenc személyében - a jövő emberének, akit meghaladni kíván a párt.
Öszödöt - jóesetben- elfelejteni kívánja a szocialista párt, a volt miniszterelnök pedig a napokban azt ajánlja a hallgatóságának, hogy épp abból merítsenek erőt.
Már érthejük a szocialisták problémáját.
Értjük Mesterházy Attilát miért is bizonygatja az Info rádió élő műsorában, hogy a szocialisták kampánygyűlésén nagyobb tapsot kapott ő, mint Gyurcsány Ferenc.
Ha ez az arculati zavar nem oszlik, akkor a szocialista választóknak nehéz lesz eldönteni most ki mögé sorakozzanak.
Emiatt oda lehet az ezüstérem. Amely azért is különösen szépen csilloghat, hiszen a második körül gyűlhet majd az az erő, aki a következő kormányzattal való szembenállásból a legtöbbet tudja majd profitálni.

A közterület ingyenes felületein megjelentek az első plakátok.  A fatörzsborítások préseltlemez felületeit a Jobbik és az LMP plakátjai uralják.
Láthatóan a Jobbik ahol tud ott van, az LMP pedig a pénzkimélő megoldásokban "érdekelt".

Az LMP plakátja véleményem szerint tévedés.
Sok szöveg, sok kép, egyértelmű, markáns üzenet nélkül.
Az üzenet, egyszemélyi vezető, pártlogó hármasból - ami leghatékonyabban képes átadni az információkat - csak a pártlogó található meg észlelhető módon a többi a zsúfoltság miatt elsikkad.
Funkció szerint ez a kreatív klasszikusan egy szórólap belső oldalaira  való, nem plakátra. Ezt tudniuk kellene az LMP-nél. Talán az új szereplő bizonytalankodásai ezek, amelyek ugyan bocsánatos dolgok, ám hogyan várható el a választótól, hogy ennek láttán odaadja a bizalmát. A választói gondolkodás könnyen erre az útra tévedhet: aki kisebb feladatokban sem állja meg a helyét az hogyan lenne képes a nagyobb feladatokat megoldani.

A Median felmérése szerint magasabb a választói hajlandóság, mint négy évvel ezelőtt. Meghaladja a hatvan százalékot. A nyilvánosság előtt zajló kampány nem okolható a jelenségért. Ha valóban létezik ez a tendencia, akkor a politika valóban új fejezetet nyithat, hiszen a választó növekvő bizalmatlansága ellenére sem mond le saját sorsának befolyásolásáról. Talán ez lehet az előttünk lévő választás legfontosabb, biztató üzenete.

Perlaky-Papp József,
pr specialista, a BKF docense,
a Századvég Politikai Akadémia oktatója

Politikai kommunikációs tanácsadó/elemző - 3 féléves posztgraduális képzés

Kampány elemző sorozatunk.

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.I.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.2.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.3.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.4.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.5.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.6.rész

Választás 2010 A kampány - Stratégia és kommunikáció 2010.7.rész

Politikai választási kampány kommunikáció
A Századvég Politikai Akadémia oktatói kerekasztal beszélgetése
Résztvevők:
Perlaky-Papp József, pr specialista, a BKF docense
Wermer András, stratéga, wermer.hu
Bruck Gábor, pszichológus, politológus, kommunikációs és stratégiai tanácsadó
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke
Kőszegi András BrandTrend moderátor
A teljes beszélgetés ITT hallgatható meg!  
(BrandTrend)

vissza